A póker az egyik legnépszerűbb kártyajáték a világon. A lényege, hogy a játékosok a nyílt vagy zárt kártyáikból a legjobbat kihozva elvigyék az asztal közepén lévő kasszát (angolul pot-ot). Ezt a legjobb lap kombinációval tehetik meg, tehát minden játékosnak arra kell törekednie, hogy a saját kezében legyen a legjobb. A póker szót nem csak a hagyományos, asztalnál (számítógépnél) játszott kártyajátékra szokták használni, hanem az un. videópókerre is, ami a játékgépek egy fajtája. Ott a játékos és a játékgép üzemeltetője között megy a játék.

 Rojálflös (royal flush)

Példák:

• A♥ K♥ Q♥ J♥ 10♥
• A♣ K♣ Q♣ J♣ 10♣

Színsor (straight flush)

A színsor vagy sorflös egy olyan pókerkéz, mint Q♠ J♠ 10♠ 9♠ 8♠. Ez tartalmaz 5 kártyát, amely ugyanolyan színű és egymás után sorban következik. Tehát egyben alkotnak flöst (színt) és sort is. Két lapkombinációból, amely mindegyike ugyanezt az értéket tartalmazza, az az erősebb, amely magasabb kártyával végződik. A legalacsonyabb színsor: 5♦ 4♦ 3♦ 2♦ A♦, amelyet 5-magas színsornak is szoktak nevezni, angolul "steel wheel".

Példák:

• 7♥ 6♥ 5♥ 4♥ 3♥ üti a 5♠ 4♠ 3♠ 2♠ A♠-et
• J♣ 10♣ 9♣ 8♣ 7♣ egyenlő a J♦ 10♦ 9♦ 8♦ 7♦-tel

Póker (four of a kind)

Póker, vagy négyes, egy olyan pókerkéz, mint a 9♣ 9♠ 9♦ 9♥ J♥. Ez 4 ugyanolyan értékű, nem megegyező kártyát tartalmaz. Ez erősebb, mint egy full de gyengébb, mint egy színsor. Magasabb értékű kártyákkal alkotott póker üti a kisebb értékű kártyákkal alkotottat. Két ugyanolyan értékű pókernél (csak a vad-póker és a közösségi pókernél lehetséges), az nyer, akinél az erősebb az ütő (kicker) kártya – ez az 5. lap a póker mellett.

Példák:

• 10♣ 10♦ 10♥ 10♠ 5♦ (tízes póker vagy tízes négyes) üti a 6♦ 6♥ 6♠ 6♣ K♠-t (hatos póker)

Full (full house)

Példák:

• 10♠ 10♥ 10♦ 4♠ 4♦ (tízes full) üti a 9♥ 9♣ 9♠ A♥ A♣-t (kilences full)
• K♠ K♣ K♥ 3♦ 3♠ üti a 10♠ 10♥ 10♦ 4♠ 4♦-t
• Q♥ Q♦ Q♣ 8♥ 8♣ (dáma full nyolcassal) üti a Q♥ Q♦ Q♣ 5♠ 5♥-t (dáma full ötössel)

Flös (flush)

A flös vagy szín egy olyan pókerkéz, mint a Q♣ 10♣ 7♣ 6♣ 4♣. Ez öt ugyanolyan színű kártyát tartalmaz, de nem egymás utáni sorrendben. Ez erősebb kéz, mint a sor, de gyengébb, mint a full. Két flös között az az erősebb, amelyikben a legmagasabb lap magasabb, mint a másik kéz. Abban az esetben, ha ez megegyezik, akkor az összes lapot végignézzük és ha valamelyikben az egyik kéz jobb, akkor az nyer. Ha a két kéz teljesen megegyezik, akkor a játék döntetlen és osztott kassza történik. A flös elnevezése, a magas lap szerint történik: dáma-magas flös, ász-magas flös stb.

Példák:

• A♥ Q♥ 10♥ 5♥ 3♥ (ász magas flös) üti a K♠ Q♠ J♠ 9♠ 6♠-t (király magas flös)
• A♦ K♦ 7♦ 6♦ 2♦ (flös, ász-király magas) üti a A♥ Q♥ 10♥ 5♥ 3♥-t (flös, ász-dáma magas)
• Q♥ 10♥ 9♥ 5♥ 2♥ (kőr flös) egyenlő a Q♠ 10♠ 9♠ 5♠ 2♠-el (pikk flös)

Sor (straight)

A sor egy olyan pókerkéz, mint a Q♣ J♠ 10♠ 9♥ 8♥. Ez öt egymás után következő kártyát tartalmaz, amelyek különböző színűek. Ez erősebb mint a drill, de gyengébb mint a flös. Két sor közül az az erősebb kéz, amelyben a sor magasabb lapra végződik. Két ugyanolyan magaslapra végződő sor, egyforma értékű, így a póker kör döntetlen és osztott kassza következik be. Ez a leggyakoribb ugyanolyan két kéz a póker játékok során, főleg a közösségi pókereknél fordul elő. A sorokat a magas lapjuk szerint tudjuk leírni, így "dáma-magas sor" vagy "sor dámáig".

Példák:

• 8♠ 7♠ 6♥ 5♥ 4♠ (nyolcas magas sor) üti a 6♦ 5♠ 4♦ 3♥ 2♣-t (hatos magas sor)
• 8♠ 7♠ 6♥ 5♥ 4♠ egyenlő a 8♥ 7♦ 6♣ 5♣ 4♥-al

Egy póker kezet, amely tartalmazza a A♣ K♣ Q♦ J♠ 10♠-t, azt ász-magas sornak nevezünk, ami üti a király magas sort K♥ Q♠ J♥ 10♥ 9♦. Az ász játszhat sorkezdő kártyaként is, az ötös magas sorban 5♠ 4♦ 3♦ 2♠ A♣. Ezt üti bármely más sor, például a hatos-magas sor is 6♠ 5♣ 4♣ 3♥ 2♥. Az ász azonban nem lehet egyszerre két helyen (nem töltheti be a sor legmagasabb és legkisebb lapjának értékét, így ilyen sor nem alakulhat ki, mint: 3♣ 2♦ A♠ K♠ Q♣. Ez egyszerűen csak egy ász magas lap, pár nélkül, semmi más.

Drill (three of a kind)

Drill, vagy másnéven hármas, szett egy olyan pókerkéz, mint a 2♦ 2♠ 2♥ K♠ 6♠. Ez tartalmaz három ugyanolyan értékű kártyát, amelyek különböző színűek, és két másik értéktelen kártyát. Ez erősebb kéz, mint a két pár, de gyengébb mint a sor. A magasabb értékű lappal alkotott drill üti a kisebb értékű lappal alkotottat. Ha két ugyanolyan kártyával alkotott drillje van mindkét kéznek (ez csak a vad-pókerben és a közösségi pókerekben lehetséges), akkor az nyer akinek erősebb a másik két lapja, a kicker-je. Ha az is megegyezik akkor a kör döntetlen és osztott kassza történik.

Példák:

• 8♠ 8♥ 8♦ 5♠ 3♣ (három nyolcas vagy nyolcas drill) üti a 5♣ 5♥ 5♦ Q♦ 10♣-t (ötös drill)
• 8♠ 8♥ 8♦ A♣ 2♦ (nyolcas drill, ász ütő) üti a 8♠ 8♥ 8♦ 5♠ 3♣-t (nyolcas drill, 5-ös ütő)

Két Pár (two pairs)

A két pár vagy döpár egy olyan pókerkéz, mint J♥ J♣ 4♣ 4♠ 9♠. Ez tartalmaz kétszer két ugyanolyan figurájú lapot, de e kétszer két lap egymástól különbözik. Tehát, egyszerre két pár, és ezek mellett van még egy értéktelen kártya. Ez üti az egy párt, de gyengébb a drillnél. Két két párt tartalmazó kéz között az az erősebb, amelyikben magasabb értékű pár található. Ha mindkettőben az erősebb ugyanaz a nagy pár, akkor a második pár hasonlóképpen dönt. Ha így sincs döntés, akkor az utolsó lap, a kicker (ütő) dönti el ki nyer. Az adott két pár elnevezését a magasabb párról tesszük meg: (például K♥ K♣) király magas pár és (pl., 9♠ 9♦) kilences alacsony pár, egyszerűbben két pár király és kilences.

Példák:

• K♥ K♦ 2♣ 2♦ J♥ (két pár király és kettes) üti a J♦ J♠ 10♠ 10♣ 9♠-t (két pár bubi és tízes)
• 9♣ 9♦ 7♦ 7♠ 6♥ (két pár kilences és hetes) üti a 9♥ 9♠ 5♥ 5♦ K♣-t (két pár kilences és ötös)
• 4♠ 4♣ 3♠ 3♥ K♦ (két pár négyes és hármas királlyal) üti a 4♥ 4♦ 3♦ 3♣ 10♠ (két pár négyes és hármas tízessel)

Egy Pár (pair)

A pár egy olyan pókerkéz, mint 4♥ 4♠ K♠ 10♦ 5♠, ami egy adott kártyatípusból kettő darabot tartalmaz, három értéktelen lap mellett. Ez bármely magas lapot üt, de veszít egy magasabb pókerkéz ellen. A magasabb értékű lapokból alkotott pár üti a kisebb értékűekből alkotottat. Ha mindkettőben ugyanaz a pár, akkor a másik három lap, a kickerek (ütők) döntenek. Az nyer, amelyiknél nagyobb kártyák vannak a pár mellett.

Példák:

• 10♣ 10♠ 6♠ 4♥ 2♥ (tízes pár) üti a 9♥ 9♣ A♥ Q♦ 10♦-t (kilences pár)
• 10♥ 10♦ J♦ 3♥ 2♣ (tízes pár bubi ütővel) üti a 10♣ 10♠ 6♠ 4♥ 2♥-t (tízes pár hatos ütővel)
• 2♦ 2♥ 8♠ 5♣ 4♣ (kettes pár, nyolcas, ötös, négyes) üti a 2♣ 2♠ 8♣ 5♥ 3♥-t (kettes pár, nyolcas, ötös, hármas)

Magas lap (high card)

Egy magas lap vagy nem pár kéz egy olyan pókerkéz, mint a K♥ J♣ 8♣ 7♦ 3♠, amelyik egy két ugyanolyan értékű lapot sem tartalmaz és nem alkot egy másik póker kezet sem. Ezt szokták a semmi vagy üres kéz szóval is jellemezni. Ez a legalsó lehetőség a pókerben. Ha két ugyanolyan magas lap versenyez, akkor a következőt kell figyelembe venni, ha ezek is egyeznek, akkor a következő lap, és így tovább. Elnevezésükben a legmagasabb lapot vagy lapokat szoktuk megnevezni, úgy mint: ász-király magas vagy bubi magas.

Példák:

• A♦ 10♦ 9♠ 5♣ 4♣ (ász magas) üti a K♣ Q♦ J♣ 8♥ 7♥-t ("király magas")
• A♣ Q♣ 7♦ 5♥ 2♣ (ász-dáma magas) üti a A♦ 10♦ 9♠ 5♣ 4♣-t (ász-tíz magas)
• 7♠ 6♣ 5♣ 4♦ 2♥ (hét, hat, öt, négy) üti a 7♣ 6♦ 5♦ 3♥ 2♣-t (hét, hat, öt, három)

Eltérések a kombinációk értékelésében

Léteznek olyan pókerváltozatok, amelyek az értékesebb pókerkezek nagyobb gyakorisága érdekében a megszokottól eltérően értékelik a kombinációkat, illetve új kombinációkat vezetnek be. Leggyakoribb módjai: csökkentett lapszám, vad-póker, nem szabványos kombinációk.

Csökkentett lapszám

Az értékesebb kombinációk előfordulásának gyakorisága növelhető azzal, hogy nem használják fel a teljes paklit. A leginkább elterjedt ilyen változat a 32 lapos póker, amelyet a hatosok és annál alacsonyabb lapok nélkül játszanak.

A legfontosabb különbség, hogy a megváltozott előfordulási esélyek miatt a flös és a full helyet cserélnek az erősorrendben.

Emellett tisztázandó szabály, hogy az Ász és a négy legkisebb lap (32 lap esetében 7, 8, 9, 10) kombinációja elfogadható-e sorként.

Vad-póker

Jellemzője, hogy létezik úgynevezett wild card („vadkártya”), amely alkalmas bármely lap helyettesítésére. Két formája terjedt el: vagy dzsókert (esetleg dzsókereket) is belevesznek a pakliba, vagy a kettesek töltik be a wild card szerepét (wild deuces).

A wild card a lehető legjobb pókerkézzé egészíti ki a játékos többi lapját.

Vad-pókerben a rojálflösnek két fajtáját különböztetik meg: a wild cardot tartalmazó „vad-rojálflös” (wild royal flush) és a wild card nélküli „természetes” rojálflös (natural royal flush), utóbbi értékesebbnek számít.

Emellett megjelenik egy újfajta pókerkéz, a rojálpóker (five of a kind), amely egy póker (négy egyforma értékű lap) és egy wild card kombinációja (vagy drill + két wild card, pár + három wild card, illetve wild deuces esetében a négy kettes is ennek számít). Értékét tekintve gyengébb a természetes rojálflösnél, de erősebb a vad-rojálflösnél.

A vad-pókerben megnő a szerencse szerepe, ezért a nagy játékosok általában kerülik az ilyen játékot, közösségi pókert pedig szinte sosem játszanak ily módon, mivel a saját lapok között lévő wild card nagyon nagy előnyt biztosítana.

Texas Hold’Em

A Texas Hold’Em a közösségi pókerjátékok legnépszerűbb változata. Általában 2 és 10 közötti játékos vesz részt a játékban, habár elméletileg 22 játékos is játszhatná (23, ha nincsenek égető lapok). A legzártabb pókerjáték, a fogadások sorrendje állandó. Nem szerencsejáték, hanem sport, melyben szerepet játszik a szerencse is.

Otthon vagy rendszeresen összejáró saját társaságokban a pókerszabályok folyamatosan változnak, így a legtöbb helyen mindig van valami különbség. A játékosok ugyanis igyekeznek minél élvezetesebbé tenni a játékot, és előfordulhat az is, hogy nem jól értesültek. Itt a legáltalánosabban elterjedt, a hivatalos pókerjátékokon is alkalmazott variáció olvasható.

Alapelvek

Az osztás joga körbe jár a játékosok között. Ezt egy nagy „D” vagy „DEALER” (dealer = osztó, angolul) jelzésű gomb jelzi, amely minden körben az óra mutató járásának megfelelően megy tovább a következő játékosra. A kaszinóban (pókerteremben) hivatásos osztó tölti be ezt a feladatot, ő kezeli a kártyát – ő kever és oszt, de egy jelképes gomb ott is jelzi a „névleges” játékos-osztót, mivel az osztó pozíciójának fontos szerepe van a játékban.

Az osztótól (dealer) balra lévő játékos a kisvak (small blind), a tőle kettővel balra lévő pedig a nagyvak (big blind). A kisvak a lapok kiosztása előtt beteszi a kisvak-tétet, a nagyvak pedig a nagyvak-tétet. Jellemzően a kisvak-tét a nagyvak-tét fele.

Minden játékos 2 zárt lapot kap kézhez a póker kéz elején. Ezt a továbbiakban nem bővíthetik és nem cserélhetik.

Ezt követi az első licitkör (preflop licit). A licitkörben minden játékosnak több lehetősége van: beteszi a tétet (bet), emeli a tétet (raise), tartja az előző tétet (call) vagy passzol, ha még nem volt emelés (check), vagy eldobja lapjait (fold). Az emelés mértéke nem lehet kisebb a nagyvak-tét összegénél.

Ezek után egy lap félre („égetés” – a csalások elkerülése végett), az asztal közepére 3 közös lapot osztanak. Ez a flop.

Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra egy negyedik közös lap kerül, a turn (forduló).

Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra osztják az ötödik, utolsó közös lapot, a rivert (folyó).

Ezt követi az utolsó licitkör.

Ha a végére csak egy játékos marad, mert az összes többi bedobta lapjait, akkor nem kötelessége megmutatni a saját lapkombinációját.

Ha a végén többen maradnak, terítés következik (showdown) és az erősebb kézzel rendelkező játékos nyeri el a kasszát.

Variációk

No limit: bármilyen számú és mértékű emelés lehetséges. Ez a legelterjedtebb változat.

Limit: az emelések száma és mértéke korlátozott.

Pot limit: az emelések száma korlátlan, mértéke azonban nem lehet nagyobb az éppen aktuális kassza összegénél.

Készpénzes játék

A készpénzes játékok a nagyvak/kisvak tétek mértéke alapján jelölik. Például a 0,50/1 jelölés azt jelenti, hogy azon az asztalon a kisvak-tét fél Amerikai dollár, a nagyvak-tét pedig 1 dollár. (Általában a pókerjátékok legelterjedtebb pénzneme az USA-dollár.) A készpénzes asztalhoz való leülésnél meg van szabva a minimálisan és a maximálisan bevihető zsetonok mennyisége. Általában a minimális beugró a nagyvak-tét 20-szorosa, a maximális zsetonmennyiség pedig a 100-szorosa. (Természetesen ha maximális zsetonmennyiséggel ülünk be egy asztalhoz és megnöveljük zsetonjaink mennyiségét, akkor az előttünk levő zsetonok összege meghaladhatja a maximális beugró értékét, azonban új zsetont csak abban az esetben vehetünk, ha azzal együtt összes zsetonmennyiségünk nem éri el a maxmális beugró értékét.) Az asztalok másik elterjedt jelölése a maximális beugró mértéke: például a 0,50/1-dolláros asztal másik jelölése 100-dolláros asztal. A készpénzes játékokban kisebb a szerencsefaktor a tornákhoz képest, mivel a vakok sosem emelkednek. Leülünk egy asztalhoz, s addig játszunk, amíg kedvünk tartja.

Torna

A játékosok nem készpénzben, hanem virtuális zsetonokban játszanak. Minden tornának van részvételi díja, beugrója (buy-in), amely ellenében a játékos meghatározott számú zsetont kap. A tornára befizetett beugrók összegéből alakul ki az adott torna nyereményalapja, melyből bizonyos százalék (5-20) a tornaszervező jutaléka. A beugrók mértéke nagy változatosságot mutat: 10 centtől egészen 10 ezer dollárig terjed. Minden tornán a tornaszabályzat állapítja meg, hogy mely helyezések mennyi -készpénz-díjazást jelentenek. Jellemzően a játékosok 10-30%-a részesül díjazásban, általában az első helyen végzett játékos kapja a nyereményalap 15-30%-át. A torna fő jellemzője a készpénzes játékokkal ellentétben, hogy a vaktétek bizonyos időközönként emelkednek.

Változatai:

• SNG (sit and go). Előre meghatározott számú (legelterjedtebb a 10-fős, de van 2, 6, 20, 30, 40, 50 fős is) játékos részére van kiírva az adott torna. Amint ez a létszám összegyűlik, a torna azonnal indul.
• MTT (multi table tournament). A torna időpontja van meghatározva, melyre korlátlan számban (esetenként van egy maximális résztvevői szám meghatározva) lehet jelentkezni. Két alváltozata van:
  • Freezeout. A torna kezdetén kapott virtuális zsetonszámmal kell gazdálkodni. Amint ez elfogy, a játékos kiesik a versenyből.
  • Rebuy. A játék első órájában a kezdeti zsetonmennyiség alá történő süllyedés esetén, a játékos a beugró újbóli megfizetésével újra megvásárolhatja a kezdőzseton-mennyiséget (rebuy), ezt korlátlanul megteheti, majd pedig az első óra után újra kezdőzseton-mennyiséget vehet egy alkalommal (add-on).

Mind a SNG, mind a MTT játékban létezik egy speciális altípus, a szatelit, amelyben a nyertes nem készpénzes díjat kap, hanem ingyenes részvételi lehetőséget egy másik tornán. Szatelitláncok is léteznek, azaz az 1. szateliten a nyeremény egy második – magasabb nevezési díjú – szatelitre való bejutás, amelyen egy harmadik, még magasabb nevezési díjú versenyre juthatunk be. Nagyon nagy versenyek esetében akár ötszintű szatelit is lehetséges.

Minden játéktípusban létezik gyakorlójáték, amikor ingyen játszhatunk virtuális zsetonokkal, s a nyertes nem kap készpénzes díjat.

A legrangosabb póker-verseny az 1969 óta megrendezett WSOP-verseny (World Series of Poker, mely de facto a póker világbajnokságának minősül. Második legrangosabb verseny a World Poker Tour versenysorozat. Mindkét versenyen több tucatnyi kategóriában zajlik a verseny, a texas hold'em mellett más pókerjátékok is (omaha, draw, horse, stud, stb.), minden játéktípusban több változat és különböző részvételi díjak. A 2007-es WSOP versenyen például 55 versenykategória volt.

Stratégia

A követendő stratégiát négy alapvető fontosságú adat határozza meg:

• (Csak tornák esetében.) Milyen játékon veszünk részt, milyen a vak- és díjstruktúra. Jellemzően minél gyorsabb a vakszintek emelkedése, annál agresszívebb játékot kell játszani, mivel ellenkező esetben egyszerűen valódi játék nélkül lassan elfogy a zsetonunk. A díjazottak száma az összes tornarésztvevőhöz képest szintén fontos tényező: minél kisebb százalék kap díjat, annál agresszívebb a játék.
• (Csak tornák esetében.) Mennyi a zsetonunk száma a többi játékoshoz képest és az éppen aktuális vakszinthez képest.
• Asztalon elfoglalt pozíciónk. Az először licitáló pozíciókat korai pozícióknak, az utoljára licitálókat pedig késői pozícióknak nevezzük. Köztük van a középső pozíció. A nagyvak és a kisvak a preflop licitnél késői, későbbi licitkörökben pedig korai pozíciónak számítható. Jellemző, hogy minél előrébb van (korai) egy játékos pozíciója, annál jobb lapokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen részt vehessen az adott leosztásban.
• S végül a legfontosabb szempont: a nekünk kiosztott két lap erőssége.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Texas_Hold%27Em